My perro

Kutyák csípőizületi diszpláziája

Mi a diszplázia?

Hogyan, mitől lesz a kutya diszpláziás?

Hogy lehet észrevenni egy kutyán, ha diszpláziás?

Mit jelentenek a különböző diszplázia fokozatok?

Mi a Norberg szög?

Hogyan történik a szűrés?

Mikor és hol szüressünk?

Mire kell odafigyelni kölyök vásárlásakor?

Melyik fajták a leginkább érintettek?

Mit lehet tenni  hogyan lehet védekezni a csd. terjedése ellen?

Milyen lehetőségek vannak a diszpláziás kutyák gyógykezelésére?

Kutyák csípőizületi diszpláziája - új megközelítésben

A diszplázia kialakulása megelőzhető az un. korai fancsonti fúzióval

Mit kell tudni a csípőizületi diszpláziáról?

Mi a diszplázia?

A diszplázia (dysplasia) görög eredetű szó, rendellenes fejlődést jelent. A kifejezés az orvosi szóhasználatban meglehetősen gyakori, a csípőízületen kívül más anatómiai képletekkel kapcsolatban is használjuk (pl. könyök dp.). A csípőízület gömbízület, mely a tér minden irányába nagyfokú mozgathatóságot biztosít. A csípőízület esetében a dp. azt jelenti, hogy az ízületi felületek többé-kevésbé pontatlanul illeszkednek egymáshoz (a combcsontfej  a medencecsont ízületi gödrébe), vagy az ízület laza. (1. ábra) Ennek következtében a terhelés során az ízületet alkotó képletekre (csont, porc, szalagok, ízületi tok, stb.) akár több, mint tízszeresére megnövekedett erők hatnak, s ezek az ízület fájdalmához, hosszabb távon elfajulásához vezetnek. (2.ábra) A csípőízületei diszpláziát, mint önálló betegséget először 1931-ben kutyán írták le.

vissza

Hogyan, mitől lesz a kutya diszpláziás?

A csd. nem szerzett, hanem örökletes jellegű betegség. A kölykök többnyire egészséges csípővel születnek, a nem kívánatos eltérések a fejlődés során genetikailag kódoltan, ill. másodlagosan, az ízfelszínek pontatlan illeszkedése következtében alakulnak ki. Az elváltozásokért több, nem domináns (recesszív) gén felelős. Ennek az a következménye, hogy akár a röntgenológiailag mentes szülők is örökíthetik a dp.- t kölykeikre. A dp.-s elváltozások többnyire kétoldaliak, de általában a két csípőízület nem egyforma mértékben érintett, és az esetek egy részében  egyoldali is lehet. A felnevelés során a kutyát érő kedvezőtlen külső behatások (túltáplálás, nem megfelelő mennyiségű és arányú fehérje, ásványi anyag és vitamin felvétele, túlterhelés) negatív irányban befolyásolják a dp. kialakulását, ill. az elváltozások súlyosságát.

vissza

Hogy lehet észrevenni egy kutyán, ha diszpláziás?

Megbízható módszer nincs, vannak viszont jelek, amik gyanút kelthetnek. Ezek egyike sem csak a dp.-ra jellemző, ezért ezeket együttesen szakembernek kell értékelnie. Biztosat csak röntgenfelvétel alapján lehet mondani. A "gyanús tünetek" jelentkezhetnek már néhány hónapos korban is, de lehet, hogy csak öregkorban tűnnek fel. Mikor vetődhet fel a dp. lehetősége? Ha:

1.   a kutya nem szívesen, nehezen mozog, nehezen áll fel

2.   futáskor (ügetéskor) hátulsó lábát nem felváltva mozgatja, hanem együtt, a nyúlugráshoz hasonlóan

3.   nehezen megy lépcsőn felfelé

4.   a combcsont felső része (tompor) jobban kiáll

5.   előrehaladott esetekben a medence és combizmok elvékonyodtak, sorvadtak

Gyakran hibás hátulsó lábállások (talajon szűk, talajon tág, nyitott csánk) hívják fel a figyelmet, mert ezek a dp. következtében is kialakulhatnak.

 vissza

Mit jelentenek a különböző diszplázia fokozatok?

Alapvetően csak dp. mentes és diszpláziás ízület van. Ha a kutyák nagyobb része mentes lenne, ez a beosztás elegendő is volna. Mivel ettől igen messze vagyunk a várható mozgászavar megítélése, és a tenyészthetőség szempontjainak kialakítása miatt célszerű az érintett ízületeket súlyosság szerint tovább osztályozni. Bonyolítja a tájékozódást, hogy nincs egységes bírálati, ill. besorolási rendszer. Az ismertebb rendszerek: amerikai (OFA), angol-ausztrál (BVA), FCI ajánlás, egységes európai rendszer. Mi az FCI által javasolt bírálati módszert és besorolást használjuk. Ennek alapján mentes, átmeneti, enyhe, közepes és súlyos fokozatokat lehet megállapítani szigorú besorolási szabályok alapján. Hogy egy adott fajtánál mely kategóriába tartozó ebek tenyészthetők, azt az adott egyesület, vagy fajtagazda határozza meg. Nagy általánosságban a mentes, majdnem mentes és enyhe eredményű kutyák tenyészthetőek, és ezeknél általában még idős korban sem kell a csd. okozta sántaságtól tartani. A közepes és súlyos csd.-s ebek nem tenyészthetőek, náluk sántaság kialakulásával is számolni lehet. Meg kell jegyezni, hogy a rtg. lelet súlyossága és a sántaság foka között nem mindig van egyenes arányosság. Előfordul, hogy egy közepes dp.-s kutya súlyos sántaságot mutat, míg egy súlyos dp.-s jól dolgozik. (1-5. képek)

vissza

Mi a Norberg szög?

A Norberg f. szög egy a rtg. felvételen megszerkesztett szög, mely nem mindegyik, de az általunk is használt FCI által ajánlott rendszerben bírálati szempontként szerepel. A combcsontfejek középpontját összekötő egyeneseknek az ízületi gödör elülső szélével bezárt szöge. Azt mutatja meg  hogy a fej milyen mélyen helyezkedik el a medence ízületi gödrében. Hasznos segédeszköz a fej helyzetének megállapításában. Számszerűen fejezi ki azt, amit a bíráló szubjektíve többnyire meg tud ítélni, de a tévedés lehetőségét csökkenti. Sokan túlértékelik szerepét a bírálatban. Ez is csak egy szempont a sok másik között, önmagában félrevezető lehet. (3. ábra)

vissza

Hogyan történik a szűrés?

A szűrés alapja a csípőízületről készített rtg. felvétel. Ehhez a kutyát altatni kell, mivel az értékelhető képhez megkívánt testhelyzetet (hanyatt fektetés, maximálisan nyújtott, befordított combcsontok, szimmetria) még teljesen elernyedt, altatott állaton sem könnyű biztosítani. Ha a felvétel nem megfelelő, akár az eb rossz beállítása, vagy bemozdulása, akár  felvételi technikai problémák miatt, a rtg. nem bírálható, az egész procedúrát meg kell ismételni. (4. ábra) Az USA-ban kifejlesztettek egy másik módszert (PennHip), ahol egy speciális berendezésben két rtg. felvételt készítenek. Az elsőnél a csípőízületeket összepréselik, a másodiknál jelentős, de még megengedhető erővel szétfeszítik. A két képen a combcsontfejek távolságainak meghatározásával és viszonyításával egy számszerű érték adható, amely kifejezi az ízület lazaságát. A módszer előnye, hogy állítólag már fiatal korban  megbízható eredményű, ennek ellenére Európában még nem terjedt el.

vissza

Mikor, és hol szűressünk?

Mennél idősebb egy kutya, annál nagyobb biztonsággal lehet a csd. pontos fokát megállapítani. Féléves korban a "találat" biztonsága kb. 60%, 1 éves kor körül 80%, 2 évesen közel 100%. Ezért végleges, a törzskönyvbe is bejegyezhető igazolást fajtától és klubtól függően 12-24 hónapos kor után lehet csak kiadni. Ez nem jelenti azt, hogy korábban nem érdemes szűrni! Ha a fiatal kutya mozgásában, testtartásában bármilyen, csd-t is felvető gyanú támad, állatorvosi javaslatra a felvételt meg kell csinálni. Már néhány hónapos korban, ha a dp. pontos foka nem is, de az nagy valószínűséggel megállapítható, hogy a kutya a későbbiekben a kedvezőbb, vagy a rosszabb kategóriákba fog-e tartozni. Ezzel a súlyos esetek már  kiszűrhetők. Hasonló megfontolás alapján célszerű "előszűrést" végezni 6-8 hónapos korban a tenyésztésre, vagy kiképzésre vásárolt kutyáknál is. Kedvezőtlen eredmény esetén a vitás, vagy jogi kérdések még idejében tisztázhatók. (A csd. mint örökletes jellegű rejtett hiba szavatossági eset.). (6. kép) Egy kutyát életében egyszer -előszűrés esetén kétszer- kell szűretni. Válasszunk olyan rendelőt, kórházat ahol nagy rutinnal, megfelelő technikai felkészültséggel rendelkeznek. Ezzel a felesleges ismétlés nagy valószínűséggel elkerülhető. Az egyesületek, fajtaklubok általában maghatározzák, hogy mely bíráló bizottságok, vagy állatorvosok véleményét fogadják el. Ha a tulajdonosnak van lehetősége választani, célszerű több fős (ált. 3 szakember) bíráló bizottsághoz beküldeni a felvételt. Bár a kategóriák pontosan meghatározottak, a természetre nehéz sémákat ráhúzni, nagy a "biológiai változatosság". Ebből kifolyólag sok a kategóriák közötti ún. "határeset". Ezek eldöntése nagy gyakorlatot, speciális jártasságot igényel és több felkészült bíráló esetén a helyes eredmény valószínűsége kétségtelenül nagyobb.

vissza

Mire kell odafigyelni kölyök vásárlásakor?

Feltehetőleg azért vásárolunk kutyát, hogy hosszú távra egészséges "barátunk", munkatársunk, esetleg tenyésztési ambíciónk alanya legyen, ezért célszerű "megbízható" helyről vásárolni. A megbízható nem feltétlenül, vagy nem csak a kiemelkedő kiállítási eredményt, vagy hangzatos kennelnevet jelenti. Nem árt utána érdeklődni a szülői vérvonalaknak, az esetleges előző almoknak, és amennyiben létezik ilyen, az adott fajtára jellemző terheltségek (az átlagosnál gyakrabban előforduló megbetegedések) szűrővizsgálatainak. Nagytestű kutyafajtáknál az egyik ilyen a csd. A szülőknek mindenképpen rendelkezniük kell megbízható eredetű, minimum enyhe eredményű  dp. szűrési igazolással. Nem árt, ha a csd. eredmény a szülői vonalakon minél tovább követhető. Az előző almok egyedeinek dp. eredményei szerencsés esetben az interneten elérhetők. Lehetőség szerint mindig kössünk írásbeli szerződést, melyben szerepeljen, hogy milyen célra vásároltuk a kutyát, ill. kiköthetünk számunkra fontos kritériumokat. Ezzel sok esetben elejét vehetjük a későbbi elhúzódó jogi vitáknak. Egy ily módon leinformálható, és garanciát adó tenyészetből származó kölyök nyilván drágább. Nem kellő körültekintésünkért adott esetben viszont később fizethetünk meg drágán: a hozzánk nőtt kutya elvesztésével, az éveken át tartó gyógyszerezéssel, az állatorvosi, és esetleges műtéti költségekkel.

vissza

Melyik fajták a leginkább érintettek?

A csd. jellemzően a nagy (25 kg fölötti) és óriás testű fajták betegsége. Régebben, bár nyilván előfordult a dp. a természetes szelekció, ill. a munkateljesítményre való tenyésztői törekvés megfelelő gátat szabott a betegség elterjedésének. A kedvtelésből való ebtartás, a "pedigré" tenyésztés, és a hozzáértés nélküli "szaporítás" a dp. gyors, robbanásszerű terjedéséhez vezetett, ahogy ez sok fajtánál a 60-as, 70-es évekre be is következett. Ezt támasztja alá az a tapasztalat is, hogy míg kb. 30 évvel ezelőtt  a szánhúzó kutyákat és agarakat csd.-tól mentes fajtáknak tartották, manapság gyakran lehet találkozni közepes fokban dp.-s agarakkal és malamutokkal. Elsők között a német juhászoknál kezdték el a szűrést, és az eredmények tenyésztésben való hasznosítását. Később a többi nagytestű fajtát is fokozatosan bevonták a szűrésbe. Pontos hazai statisztikánk nincs, a külföldi eredmények is országonként (populációnként) eltéréseket mutatnak, ezért sorrendet nem adunk meg, csak  a különféle listák elején szereplő fajtákból válogattunk: bernáthegyi, masztiffok, német juhász, retrieverek, rottweiler, kuvasz, újfundlandi, cocker spaniel, óriás schnauzer,  boxer, berni juhász. Bár kétségtelen, hogy a nagytestű ebek a legérintettebbek, nem szabad elfelejtkeznünk a kisebbekről sem. Náluk a kis testtömeg miatti kisebb terhelés következtében a meglévő dp. tünetei  kevésbé jelentkeznek, ezért e vonatkozásban  ritkábban vizsgálják őket. Ahol viszont elkezdik a szűrést, ott többnyire meglepő adatok születnek. (126 magyarországi puli és pumi szűrési eredménye:17 mentes, 31 majdnem mentes, 60 enyhe, 14 közepes, 4 súlyos). Ezek után nem meglepő, hogy az USA-ban 1974 óta egyre növekvő intenzitással folyik a nagytestű macskák (Maine Coon) csd. szűrése.(7. kép) A csd. kutyán, macskán kívül más állatfajoknál és az embernél is előfordul. Ezért szűrnek minden csecsemőt "csípőficamra", és az időben alkalmazott kezelés a későbbi tüneteket többnyire meg is előzi. Ennek ellenére -vagy talán éppen ezért- a kultúrkörnyezetben élő emberi populációkban a csd. nagy mértékben terjed.

vissza

Mit lehet tenni, hogyan lehet védekezni a csd. terjedése ellen?

A védekezés alapja a szűrés. Azonban ez csak az alap, és erre fel vagyunk készülve. Az országban kellő számú rtg-el felszerelt rendelő működik, vannak a bírálatot nemzetközileg is összehasonlítható szinten végző állatorvosok. Ezt az alapot viszont nem használjuk ki kellőképpen. Elég ehhez egy számadatot megnézni: Magyarországon évente 70-90.000 kutyát törzskönyveznek, az évi regisztrált dp. szűrések száma nem éri el a 2000-t. Ez semmiféle kommentárt nem igényel. Jó lenne megváltoztatni a csd. szűrés adatkezelésének "szemérmességét" is. El kell dönteni, hogy egyesek egyéni érdekei (ne derüljön ki, hogy a tenyészkutyám dp.-s), vagy a köz, ill. egy fajta érdekeit tartjuk-e fontosabbnak. Az, hogy csak a "jó" adatok publikusak gátat szab az egyes vérvonalak genetikai feltérképezésének, valamint az egyed várható örökítő képessége megítélésének.

vissza

Milyen lehetőségek vannak a diszpláziás kutyák gyógykezelésére?

A közepes és súlyos dp.-s, többnyire már sántaságot is mutató állatok kezelésére több lehetőség van. Ennek ellenére tudomásul kell venni, hogy a kutya teljes terhelhetősége többnyire nem állítható vissza, de ház körül, társállatként fájdalommentes élet  biztosítható számára. Enyhébb esetekben elegendő lehet a gyógyszeres kezelés ("porcvédő" gyógyszerek kúraszerű alkalmazása, szükség esetén fájdalomcsillapítók) és olyan kiegészítő beavatkozások, mint szükség estén a testsúly, és a terhelés (kimerítő játék, futtatás, munka) csökkentése. Súlyosabb, esetleg már fiatal korban jelentkező tüneteknél szükség lehet műtéti beavatkozásra is. A gyakrabban végzett eljárások a következők: -a fésűizom átmetszése: kétséges eredményű, többnyire legfeljebb átmeneti   eredményt hozó beavatkozás. -a combcsontfej eltávolítása, álízület kialakítása: általában kielégítő eredményű műtét, többnyire végső esetben, akkor végezzük, ha más megoldás nem vehető igénybe. -a medencecsont darabolásával az ízületi gödör ráfordítása a fejre: fiatal állatnál, ha még csontfelrakódások, kimaródások nincsenek többnyire jó eredménnyel alkalmazható. -teljes csípőprotézis: a humán műtétekhez hasonlóan műanyag-fém kombinációjú új ízület kialakítása már az állatorvosi gyakorlatban is elérhető. A műtét utáni legnagyobb fokú mozgathatóságot ez biztosítja. Ára az említett műtétek közül a legmagasabb. Az adott kezelés, műtét megválasztása mindig ortopédiában, ill. az adott műtéti technikában jártas állatorvos feladata. A szakmai irányelveken kívül mérlegelni kell a kutyatulajdonos szempontjait is (tartási körülmények, anyagi áldozatvállalás mértéke, a kutya hasznosítási módja, stb.)  

A Magyar Kisállat Ortopédiai Egyesület 2001 óta végzi a kutyák csípőízületi és könyök röntgenfelvételeinek bírálatát. Az egyesület egyik kiemelt célja, hogy magas szintű, egységes szemléletű bírálattal segítse az öröklött mozgásszervi betegségek elleni küzdelmet, valamint hogy naprakész szakmai információkkal és iránymutatással megkönnyítse a fajtaklubok tenyésztői munkáját. A jelenleg 22 főből álló, ortopédiával magas szinten foglalkozó tagok 3 -as csoportokban, havi rendszerességgel bírálják a beérkező rtg. felvételeket. Ezeket az ország bármely állatorvosa beküldheti, feltéve hogy képes a megfelelő minőségű, bírálható felvétel elkészítésére és az adminisztrációs követelmények betartására. A rtg.-el együtt kell eljuttatni az állat törzskönyvének fénymásolatát, a kitöltött kísérőiratot, valamint a bírálati díj befizetésének igazolását. Az eredményről a bizottság tagjai aláírásukkal és az egyesület szárazbélyegzőjével hitelesített kétnyelvű hologramos tanúsítványt állítanak ki, melyet a tulajdonosnak küldenek meg. (5. ábra) Reméljük, hogy a jövőben mind több tenyésztői szervezet látja be, hogy magas szintű szakmai összefogás nélkül a magyarországi kutyatenyésztés jelenlegi kátyújából nem lehet kikecmeregni. A szakterületünkhöz tartozó problémák megoldásához tud a Magyar Kisállat Ortopédiai Egyesület reményeink szerint  hatékony segítséget nyújtani.

http://www.kisallatortopedia.hu

www.diszlpazia.hu

www.profivet.hu

vissza

Kutyák csípőizületi diszpláziája - új megközelítésben

A csípőizületi diszplázia a kutyák leggyakoribb örökletes betegsége. Mintegy 40%-ukat érinti. Minden fajtán előfordul, de legtöbbször a közepes és a nagytestű kutyákon mutatkozik meg klinikai tünetekben. Örökletes és fejlődési rendellenesség. Kizárólag olyan állatok betegednek meg, amelyek örökölték a betegséget. Ezért ha kizárjuk a tenyésztésből a betegséget hordozó kutyákat, lehetővé válik az ún. szelekciós mentesítés. Fejlődési rendellenesség, mert születéskor nem áll fenn, hanem később alakul ki. A betegség kezdetén, néhány hetes korban a csípőizületben az izületi nedv felszaporodása észlelhető, amit az izületi tok és az egész izület ellazulása követ. Ez a folyamat 16 hetes életkorra lezajlik. Az izület lazasága a csípőizületi diszplázia legfontosabb, örökletes rizikófaktora. Minél lazább az izület, annál valószínűbb, hogy a mozgás közben pontatlanul érintkező izületi felületeken fokozott terhelés lép fel. Ez gyulladásos-elfajulásos elváltozásokhoz vezet. Az izületet alkotó csontok eldeformálódnak, a csontfelszívódások és a csontlerakódások következtében kórosan átépülnek. A folyamat az izület lazaságának mértékétől és a hajlamosító tényezőktől (táplálás, mozgatás) függően károsítja a csípőizületet és többnyire hónapok, vagy évek múltán vezet a hagyományos röntgenvizsgálati eljárással kimutatható csontelváltozások kialakulásához.

A klinikai tünetek alapján a betegségnek több formáját különítjük el. A heveny formával ritkán találkozunk. Ez viszonylag korán, 5-12 hónapos kor között jelentkezik és feltűnő klinikai tünetekkel, súlyos mozgászavarral jár. Az idült forma gyakrabban, de később alakul ki és változatos tünetekkel jár. Sántaság lép fel az egyik, vagy mindkét hátulsó végtagon. Fáradékonyság, csökkent terhelhetőség, kisebb munkabírás, szokatlan járás és testtartás (csapott far) mutatkozik. Az állat fájdalmat jelez és ellenkezik felkelés, lépcsőmászás, vagy a hátulsó végtagok passzív mozgatása során. A futás nyúlvágta szerűvé válik. Végül a comb és a medence izomzata elvékonyodik, kiemelkednek a combcsontok nagyforgatói, nő az azok közötti távolság. Néha kattanás is hallható járás közben. Ez a betegség nagyon sok kutyának okoz szenvedést, munkaképtelenséget, tulajdonosaiknak pedig jelentős kiadásokat. A diszplázia klinikailag tünetmentes, mozgászavarral nem járó formája szintén veszélyes, mert ezek az állatok - akárcsak a klinikai tünetekben későn jelentkező esetek - gyakran felderítetlenek maradnak és tenyésztésre kerülnek, átörökítve utódaikra a betegséget.

A megbetegedett kutyák eltérő módon reagálnak a csípőizületben kialakult elváltozásokra. Míg az érzékeny egyedek az enyhe elváltozásokat is súlyos sántasággal jelzik, addig a kevésbé érzékenyek még az izületet súlyosan roncsoló folyamat esetén sem mutatnak klinikai tüneteket. Ráadásul más megbetegedések is okozhatnak hasonló mozgászavart. Ma már ezért köztudott, hogy a csípőizületi diszplázia biztos megállapítása, vagy kizárása nem lehetséges röntgenvizsgálat nélkül!

A jelenleg használt, nyújtott csípőjű beállítással végzett röntgenvizsgálati eljárás jó képet ad a csípőizület megbetegedését kísérő csontelváltozásokról. Ezzel a módszerrel azonban a lassú kórfejlődés miatt csak 24 hónapos kor után lehet biztosan kizárni a csípőizületi diszplázia fennállását. A felvételek elbírálásának egyik legfontosabb szempontja a Norberg-féle szög vizsgálata, amely az izület lazaságát hivatott számszerűen kifejezni. Azonban a combcsont hátranyújtása és befordítása miatt az izületi tok megcsavarodik, az izület lazasága 2-11-szer kisebb lesz a röntgenfelvételen, mint amekkora valójában, a kutya álló helyzetében!

Ebből kiindulva először egy magyar állatorvos, Dr. Sági László kísérelte meg egy a kutyákat álló helyzetben rögzítő kaloda segítségével javítani az eljáráson. Kutatásait pénz hiányában nem tudta kiterjeszteni. 1983-tól Dr. Gail Smith és munkatársai által a Pennsylvaniai Egyetemen (USA) megkezdett, egy évtizedes kutatómunka eredményeként kidolgozták az ún. PennHIP módszert. Ennek során három röntgenfelvételt készítünk a kutyáról. Ez nem károsítja az állat egészségét. Egy felvétel a hagyományos, nyújtott csípőjű, a másik kettő pedig álló helyzetű beállítással készül. Ez utóbbiak közül az első az ún. összenyomatási felvétel. A combcsont fejét a medencecsont izületi vápájának mélyébe nyomva lehetővé válik az izületi felületek illeszkedésének, konvergenciájának vizsgálata. Az egészséges állatoknál az izületi vápa szegélye által képzett körív és a combcsont fejének köríve egymással megegyező középpont köré rajzolható. A másik álló helyzetű felvétel az ún. eltérítési (disztrakciós vagy lazasági) felvétel. Egy erre a célra kifejlesztett berendezés segítségével a csípőizületnél oldalirányban ártalmatlan erővel szétfeszítjük a combcsontokat, vagyis az izületi vápa és a combcsontfejek eltávolításával a csípőizületet az elérhető leglazább pozícióba hozzuk. Az összenyomatási és az eltérítési felvétel során a combcsont feje köré rajzolható két körív középpontja eltér egymástól. Ez pontosan mérhető. A két felvételen kapott középpontok elmozdulása alapján határozzuk meg az izület lazasági indexét. Ennek értéke minél kisebb, annál feszesebb, minél nagyobb, annál lazább a csípőizület. A számszerű kifejezésmód lehetővé teszi, hogy ne "megfelelt" és "nem megfelelt" kategóriákban gondolkozzunk, hanem a fajtára jellemző értékekhez viszonyítsuk a vizsgált egyedet. Több, mint 20000 kutya vizsgálata során a mért legjobb érték 0,07, a legrosszabb 1,19, az átlag pedig 0,52 volt. A 16 hetes korban 0,2-es értéknél jobb kutyáknál soha, a 0,7-es értéknél rosszabb esetekből pedig mindig csípőizületi diszplázia alakult ki. A kettő között a lazaság mértéke mellett a tartási és a takarmányozás körülményei határozzák meg a betegség kialakulásának valószínűségét és súlyosságát.

A hagyományos, nyújtott csípőjű beállítással és az új, a csípőizület lazaságát vizsgáló eljárás közötti különbségeket egy gyakorlati példán is bemutatjuk (ha érdekli, kattintson a bal oldali linkre).

A csípőizület lazaságának megállapításán alapuló eljárás megbízhatóságát több független, nemzetközi vizsgálat, valamint az Egyesült Államokban nagyszámú eredmény is igazolta már. Ez a módszer felülmúlja a régit pontosságban és ismételhetőségben. A 16 hetes korban kapott lazasági index gyakorlatilag megegyezik a kétéves korban mérhetővel. Eredményének örökölhetősége jobb, mint a többi vizsgálati eljárásé, vagyis ha a szülők lazasági indexe 0,5, akkor utódaiké csekély mértékben tér el ettől, míg a hagyományos eljárással két “enyhe” minősítésű egyed kölyke a felnevelés körülményeitől függően lehet “közepes”, de “mentes” is. Ez utóbbi esetben az egészségesnek ítélt állat továbbörökítheti a betegséget. A gyakorlatban nagyon jelentős, hogy a fiatal állatokon a lazaság, vagyis a csípőizületi diszplázia legfontosabb rizikófaktorának vizsgálata minden eddig ismert módszernél pontosabban jelzi előre a megbetegedés kialakulásának valószínűségét. Segítségével a betegségre való hajlamot örökölt állatok már fiatalon kiemelhetőek a tenyészetekből, az ilyen állatok munkakutyaként történő felnevelése és fáradságos kiképzése elkerülhető. Időben felismerve a veszélyt a laza csípőizületű kölykök esetében megfelelő tartási és takarmányozási körülmények biztosításával a betegség súlyosbodása mérsékelhető. Felnőtt állatok esetében a lazaság vizsgálata a diagnosztikai vizsgálat pontosságát növeli. Nem csak annak megállapítására alkalmas, hogy kialakultak-e a csontelváltozások, hanem arra is, hogy a kutya örökíti-e a betegség legfontosabb rizikófaktorát, az izület lazaságát? Ezért segítségével gyorsabb mentesítés érhető el.

A vizsgálat elvégzésére bármikor sor kerülhet. Leginkább a 16 hetestől a három éves életkort javasoljuk. Felnőtt, 24 hónaposnál idősebb állatok esetében praktikusan egybeköthető a nyújtott csípőizületi felvétel Független Diszplázia Bizottság minősítő bírálatával.

Dr. Csikós Károly

Szekszárdi Állatgyógyászati  Központ

 vissza

A diszplázia kialakulása megelőzhető, az un. „korai fancsonti fúzióval”

 Ennek az új műtéti beavatkozásnak a lényege, hogy az időben észlelt nagy fokú csípőlazasággal ill. ficamítható csípőizülettel rendelkező kölyökkutyák esetében egy teljesen fájdalommentes és trauma mentes beavatkozással a helyes, diszplázia mentes irányba befolyásoljuk a medencecsont vápájának növekedését. A műtét elnevezése a „korai fancsonti fúzió”. Lényege hogy a műtét után az oldal irányba néző medence vápák a növekedésük során ráforduljanak a combcsontok fejére, így egy diszplázia mentes csípő alakuljon ki. Tehát a diszplázia mentes eredmény a műtét után 2-3 hónappal fog csak kialakulni.

 A műtét előfeltétele a 16 (esetleg 18) hetesen elvégzett diszplázia előszűrés. 18 hét után ez a fajta beavatkozás már nem megoldható, mivel utána már nem befolyásolható hatékonyan a vápák növekedése.

 A műtét alapja tehát ez a speciális, fiatal korban elvégzett diszplázia szűrés amely magában foglal egy Penn-Hip szűrést, egy luxációs szögmérést ill. egy hagyományos előszűrést. Ezt a szűrővizsgálatot jelenleg Magyarországon csak Sebészeti Központunkban végezzük.

 A műtét előnye hogy gyorsan, könnyen, fájdalommentesen, enyhe altatásban elvégezhető, egyszerre mind a két csípőizületet érintőleg. További előnye hogy nincs komolyabb ismert mellékhatása vagy szövődménye, valamint a többi diszplázia műtéthez képest jóval kisebb költséggel megoldható.

 Hátránya hogy csak 16-18 hetesen megoldható, később nem. Hátránya továbbá hogy a diszpláziás esetek csak a 90%-ában oldható meg. Például azokban a súlyos esetekben, amikor ki sem alakult a medence vápája érthetően nem megoldható a beavatkozás. Végül hátrányként említendő hogy a beavatkozáson átesett kutyák genetikailag még örökíthetik a betegséget, ezért további tenyésztésük nem lenne etikus. Ehhez még hozzájárul az a tény is, hogy a beavatkozás később semmilyen vizsgálattal nem kimutatható. Ezért etikai okokból ezt a beavatkozást világszerte csak úgy vállalják hogy a későbbi tenyésztés ne legyen lehetséges.

 Magyarországon ezt a szűrővizsgálatot és az ehhez kapcsolódó műtétet jelenleg csak Sebészeti Központunkban végezzük.

 A fiatalkori szűrést érdemes minden nagytestű 4 hónapos kutyánál elvégezni, hiszen könnyen, gyorsan, fájdalommentesen elvégezhető. Ha a szűrés alapján nagy fokú csípőlazaságot találunk, érdemes elvégezni a beavatkozást, így 90%-ban megelőzhetjük a későbbi diszpláziát.

 Gyakran tenyésztők kérik ezt a fajta fiatal kori (4 hónaposan elvégzett) szűrést. A szűrésen átesett kutyáknál, ha nincs csípőlazaság tenyésztésre is eladhatók lesznek. A nagyobb csípőlazasággal rendelkező kutyák esetén elvégezhető a beavatkozás. Ezek a kutyák pedig hobbi kutyának még eladhatók, úgy hogy mentes csípővel leélhetik az életüket.

www.profivet.hu

 vissza

Mit kell tudni a csípőízületi diszpláziáról?

Általában nagyobb testű fajtákban jelentkezik (pl. német juhászkutya, labrador, rottweiler, masztiff), de gyakran találkozunk kisebb fajtáknál is ezzel a betegséggel (vizsla, pumi).

Kutyáink körében az egyik leggyakrabban előforduló ízületi bántalom, - amely a gazdák által is jól ismert - a csípőízületi diszplázia. A betegséget jellemzi a medencén, a csípőízület vápájának és a combcsont fejének deformáltsága, illetve degenerációja. Általában nagyobb testű fajtákban jelentkezik (pl. német juhászkutya, labrador, rottweiler, masztiffok, stb.) de gyakran találkozunk kisebb fajtáknál is a betegséggel (vizslák, pumi stb.). a kisebb testsúly miatt ezen egyedek esetében enyhébb tüneteket tapasztalhatunk. A probléma főleg genetikai eredetű, de a növekedés időszakában a takarmányozás színvonala -amint azt a későbbiekben látni fogjuk - jelentősen befolyásolja a betegség kifejlődését, illetve annak mértékét.

Hogyan alakul ki?

A betegség kialakulása során a kölyökkori növekedés időszakában a csípőízület vápája és a combcsontfej nem szabályosan idomul egymáshoz. Egészséges állat esetében egy gömbízület alakul ki, amikor a combcsontfej szabályosan, szorosan illeszkedik az őt körülvevő csontos mélyedésbe. A két csontfelszínen semmiféle kinövés, illetve anyaghiány nem mutatkozik, köztük keskeny rés található. Viszont ha az ízületi rés tágabb, a csípőízület instabilabb lesz, megváltoznak a csontokra kifejtett erőviszonyok, az illeszkedő - súlyos esetben még csak nem is összeérő!! - csontfelszíneken egyenetlenségek alakulnak ki, emellett az ízületi porc is sérül. Ezen elváltozások végeredményben fájdalmat okoznak az állatnak mozgás közben.   Most nézzük is meg, milyen jelekre, tünetekre kell figyelemmel lennünk! Fontos megjegyezni, hogy mivel a betegség hosszabb idő alatt alakul ki, a nagyon fiatal állatok esetében nem találunk semmiféle jelet, hogy a későbbiekben bárminemű probléma is lehet. A fájdalom nem feltétlenül jelenti, hogy állatunk diszpláziás, de a betegség fennállása sem minden esetben jár fájdalommal, illetve tünetekkel! A jól izmolt, sportos ebek még súlyos fokú csontdeformítás mellett sem feltétlenül mutatnak fájdalmat, illetve tapasztalunk náluk csökkent mozgási készséget! Legkorábban kb. 4 hónapos kor körül, de általában később, akár idős korban kell számítanunk tünetekre. Az állat kevesebbet mozog, nem szívesen fut, vagy ugrik, nehezen kel fel, gyakran sántít, ami mozgatás után még erősebben mutatkozik. Ha ilyet tapasztalunk, forduljunk állatorvoshoz! Orvosi vizsgálat során fájdalom, sok esetben ropogás váltható ki az ízület mozgatása során, egy speciális módszerrel kimutatható az ízület esetleges lazasága. Ha a folyamat régebben fennáll, nem biztos, hogy az instabilitás kimutatható, mert az ízület körül a megvastagodott kötőszövet stabilizálhatja a csípőízületet. Krónikus esetekben a combizmok sorvadhatnak is, emellett a vállöv izmai megerősödhetnek.

Röntgen szükséges!

Nagyon fontos, hogy röntgen-felvétel is készüljön az állatról. Fél éves kor előtt a fejlődő, még erősen porcos csontváz miatt nem informatív a röntgenkép - (a porc nem ad látható röntgenárnyékot). Legalább egy éves kor körül lehet elbírálható felvételt készíteni. A látható jelek a már korábban említett ízületi rés tágasságának megnövekedése, nem szabályosan illeszkedő combcsontfej és vápa, amelyek idővel ellaposodnak. Az ízület körül esetleg csontos kinövések tapasztalhatók. (Ezek mellett még számos más elváltozás is sok esetben látható.)   A kialakult probléma kezelhető lehet esetleg gyógyszerek, fájdalomcsillapítók adásával, de sok esetben sebészi megoldáshoz kell fordulnunk. Ezek elkerülése érdekében a legfontosabb teendőnk a megelőzés. Kölyökvásárlás előtt nézzünk utána a szülők diszplázia-vizsgálati eredményeinek! Csak mentes szülőpár utódai közül válasszunk! Ez sajnos nem garantálja, hogy kutyánk is mentes lesz a diszpláziától, de a korábban említett öröklésre való hajlam miatt jobbak a kilátásaink egészséges kutya felnevelésére.   Mire kell ügyelnünk a kölyökkutyák felnevelése során? Mivel a kutya ragadozó állat, gyakran esnek a tulajdonosok abba a hibába, hogy nagy mennyiségű hússal etetik az ebüket. (Illetve nagy fehérjetartalmú kész tápokkal.) A hús javarészt fehérjét tartalmaz, ami kedvez a gyors testnövekedésnek, viszont káros a csontrendszer egészséges fejlődése szempontjából. A csontozat túl gyorsan nő, amivel annak szilárdsága nem tud lépést tartani. A csontok görbülhetnek is, így a szabályos csontszögellések, ízületi felszínek eltorzulhatnak, amik a korábban bemutatott elváltozásokhoz vezethetnek. A háziasított kutya őse, a farkas az elejtett vadnak nemcsak az izmos részeit, hanem belső szerveit, gyomortartalmát, bőrét, csontjait, inait is elfogyasztotta, ami a fehérjén kívül más tápanyagokat (zsír, rost, stb.) is tartalmaz. Ezért nagyon fontos, hogy a húson (fehérjén) kívül más tápanyagot is adjunk kutyánknak, egészítsük ki a táplálékát körettel, ami tésztából, rizsből, főtt krumpliból, stb. álljon. A fehérje aránya az egész takarmányban ne legyen több mint 30%! Az alacsonyabb fehérjebevitellel, tehát „lassabban” felnevelt kutyák esetében jelentősen csökkenthető a csípőízületi diszplázia előfordulásának lehetősége.   

Hogyan kezeljük?

A már kialakult betegség kezelése viszont sokkal több gondot okoz. Túlsúlyos ebeknél célszerű lefogyasztani az állatot, így a fájó ízületre kevesebb teher jut. Enyhébb esetekben jó eredmények érhetők el úsztatás, valamint a fizioterápia segítségével, melynek során terhelés nélkül javíthatjuk az ízület mozgását és erősíthetjük az izomzatot. Sokszor azonban nem kerülhetjük el a fájdalomcsillapító gyógyszerek és porcregeneráló készítmények alkalmazását.  Némely súlyos, idült esetben a műtét az egyetlen eljárás, amitől eredményt várhatunk. Többféle korrekciós műtéti megoldás létezik, (pl. csípőprotézis beültetése, combcsontfej eltávolítás), amiknek számos nemkívánatos következménye lehet (fertőződés, izomsorvadás, rendellenes járás, stb.)   Amint láthattuk, a betegség kialakulási esélyét minimálisra kell csökkentenünk; ha körültekintéssel járunk el kölyökkutyánk beszerzésekor, illetve nagy hangsúlyt fordítunk a helyes, visszafogott (fehérje- és energiaszegény) táplálásra, akkor nagymértékben hozzájárulunk, hogy kutyánk diszplázia mentes életet élhessen.

További információ: www.allatpatika.hu

dr. Varga József - állatpatika.hu

 vissza